A telkek eladása az egyik legnagyobb lehetőség, ha egy önkormányzati politikus huncutkodni akar. Az önkormányzatoknak alig maradt már beleszólása a település életébe, de az ún. Helyi Építési Szabályzatban még ők mondják meg, hogy egy adott területen mit és mekkorát lehet építeni.

Ezután a recept egyszerű: add el a telket, amin a szabályzat szerint lehet mondjuk 100 házat építeni, legyen az ára – mondjuk – 100 peták. UTÁNA módosítsd a rendeletet, hogy lehet oda tulajdonképpen építeni 200 házat is. Így a telek másnaptól már mondjuk 150 petákot ér, a vállalkozó pedig rögtön 50 százalékot nyert a bulin. A vállalkozó ennek nagyon örül, ha ad belőle a polginak – miért ne adna – akkor ő is, csak a telek szomszédai nem örülnek, hogy falusi környezet helyett városi környezetben laknak egyik napról a másikra, az addiginál zsúfoltabb környéken, esetleg telítetté váló óvodával, iskolával.

Néhány hete ilyen ügyben ismét Őrbottyánban jártam. Talán emlékeznek rá, itt épült 30 millióból egy senki által nem használt budi. Őrbottyán Kálvária-domb nevű városrészén 30 darab beépítetlen építési telket értékesített 2008-ban az akkori képviselő-testület egy magáncégnek. A telkek az eltelt időszakban többször is gazdát cseréltek, de nem kezdődött rajta építkezés.

2020 végén újabb cég döntött úgy, hogy megvásárolja a telkeket. Először csupán úgynevezett tulajdonjog fenntartást jegyezett be a Földhivatal, vagyis a vevő nem fizette ki az egész vételárat (egyszerűbben fogalmazva csak lefoglalózta vagy előlegezte). Ezután a cég tulajdonosa tárgyalásokat kezdeményezett a város polgármesterével az érintett terület építési övezet módosításáról, valamint a telkek átméretezéséről és újraosztásáról. A polgármester – élve a veszélyhelyzet alatt a kormány által biztosított lehetőséggel – saját hatáskörben mindenekelőtt kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a területet, ezzel a vállalkozó számára jelentősen lecsökkentve az ügyintézési időt. Majd át is minősítette a területet az addigi Lke-1-es övezetről a településen újonnan létrehozott új Lke-7-es építési övezetre és engedélyezte, hogy az új övezetben az addigi 30 darab telek helyett 39 darab, kisebb méretű telek kerüljön kialakításra, mit sem törődve a lakosság kérésével és tiltakozásával. Később a képviselőtestület a polgármester hathatós lobbitevékenységének hatására szűk többséggel jóváhagyta a veszélyhelyzeti kormányzás alatt hozott polgármesteri határozatot annak ellenére, hogy az Önkormányzat három szakbizottsága közül kettő nem támogatta a változtatást.

A vita során a polgármester és támogatói sikeresen eltitkolták azt a tényt a lakosság elől, hogy az újonnan létrehozott Lke-7-es övezet lesz a településen az egyetlen, ahol nemcsak kétlakásos ikerház, hanem két különálló lakóépület is építhető lesz. Ezzel mind a telkek árát, mind az újonnan a vállalkozó által felépített ingatlanok értékesítési árát jelentősen megnövelték.

A vállalkozó a városnak az átminősítésért mindössze egyszeri 38 millió forintos közérdekű kötelezettségvállalási hozzájárulást fizetett, miközben – a helyiek számításai szerint – körülbelül 950 millió forint plusz bevételhez juthat a polgármester segítségével, ha elkészül a lakópark (az átminősítéssel létrehozott plusz 9 telekre 18 darab lakást építhet, ráadásul ezeket drágábban adhatja, mivel nem ikerházak, hanem különálló épületek).

A fenti jelenség sajnos országos, sok-sok önkormányzatnál évtizedek óta űzött huncutság. A kérdés csak az, meddig tűrik a polgárok, hogy jelentősen rontsák az életminőségüket a felelőtlen városvezetők?