Alábbiakban pár képpel szeretnénk bemutatni, hogy az őrbottyáni tó túloldalán, immár belterületi telkeken elindult az újabb lakópark építése!
Mivel az építkezés a Csomádi úttól mintegy 900 méterre zajlik a tó partján, sajnos logikus az a feltételezés, hogy a távlati tervekben szerepelhet, hogy a teljes tóparti területet a Csomádi út és a jelenleg zajló építkezés között belterületbe vonják, és építési övezetté minősítik, ezzel több száz (akár 4-500 db) további építési telket kialakítva. Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy a tó teljes déli partján építési övezet lesz kialakítva, több mint ezer telekkel. reméljük, ez csak a mi rémálmunk és nincs ilyen terv senki fejében.
Most már hetente jelennek meg azokról az agglomerációs településekről szóló hírek a médiában, melyek polgármesteri kijelentik: a településükön nem lesz több belterületbe vonás és lakóparképítés, hiszen egyre több településen döbbennek rá a vezetők, hogy a saját településük élhetőségét és jövőjét teszik az átgondolatlan belterületbe vonásokkal és lakóparképítésekkel tönkre.
Véleményünk szerint, azok az agglomerációs települések, akik a végére maradnak a saját hatáskörben történő HÉSZ szigorítással (mint egyetlen működőképes eszközzel jelenleg), végleg elvesznek örökre élhetőség és fejleszthetőség szempontjából.
Akkora pénztömeg fog náluk rövid időn belül megjelenni a szigorítást bevezető településekről kiszoruló vállalkozók által, ami ellen semmit nem fognak tudni tenni.
A vállalkozók – az eddig jól bevált recept szerint – beígérnek majd pár száz-millió forint közérdekű kötelezettségvállalási hozzájárulást az általuk (az építési telkek árához képest) tized-huszadáron felvásárolt szántók, mezők belterületbe vonásáért.
Erre az ígéretre pedig a szűk látókörű képviselő-testületek (azokon a településeken, ahol ilyenek regnálnak) boldogan mondanak majd igent, hiszen szabadon felhasználható forráshoz jutnak, amiből építhetnek egy két apróságot (egy-egy utca aszfaltozása, újabb játszótér, amire amúgy nem lenne szükség, ha nem nőne a döntésükkel mesterségesen felgyorsított betelepülési sebesség miatt a gyermekek száma drasztikusan, stb), amit fel tudnak majd sorolni a következő önkormányzati választás kampányában, mit tettek a településért az elmúlt ciklusban” címszó alatt.
Azt azonban sajnos általában nem látják be, hogy a vállalkozók bezsebelve a tetemes hasznot – ami milliárd forintokban mérhető projektenként -, vidáman otthagyják a települést és az általuk okozott gondok megoldására nem lesz semmiféle forrás, mert a pár száz-millió forint helyett sokkal több lesz a valós költség, ami a település nyakába szakad, források nélkül. Nyilván a vállalkozók nem fognak iskolákat, óvodákat és bölcsődéket építeni, milliárd forintos összegekért. De önmagában ezen intézmények megléte sem oldaná meg a problémákat az őket működtető pedagógusok és alkalmazottak nélkül, akikből mindenhol hiány van. Nyilván oda mennek dolgozni, ahol valami pluszt kapnak a többi helyen elérhető juttatásokhoz képest. (És itt nem csak munkakörnyezetre gondolok. Szolgálati lakás, önkormányzat által adott bérpótlék, esetleg jobb munkakörülmények. Ezeket szintén lehetetlen megoldani további források hiányában.)
Sokáig lehetne még ezt a gondolatsort követni, de szerintünk, aki ismeri “az okos ember a más kárán tanul” kezdetű mondást, érti, mire gondolunk…
Vitézy Dávid a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, mint a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztéséért elkötelezett szakember nemrég egy interjúban szintén arról beszélt többek közt, hogy az agglomerációs településeken gátat kell szabni a lakóparképítéseknek, mivel ez egy fenntarthatatlan folyamat mind a települések élhetősége, mind a közlekedésfejlesztés szempontjából.
A cikk itt olvashatóü el: budapestkornyeke.hu
